Zselíz a Duna menti alföld keleti részén, a Garam mentén fekszik. A város a kisvárosok közé tartozik, ahol a lakosok száma is meglehetősen kevés. Ettől függetlenül Zselíz történelme óriási múltra tekint vissza.
A város a 19. század végén az arisztokrata Eszterházy család székhelye lett, aminek köszönhetően Zselíz olyan híres történelmi személyiségekkel büszkélkedhet, mint a zeneszerző Franz Schubert és a Sacher család. Meghívjuk Önöket egy kis kirándulásra a múltba, és hisszük, hogy Zselíz Önöket is elvarázsolja majd.
Zselíz és környéke történelmét dokumentálja a helyi Franz Schubert Emlékszoba és a Városi Múzeum.
Múzeum
Az Eszterházy-kastélytól mindössze 125 méterre található egy szépen kialakított klasszicista épület, amelyet 1822 óta bagolyvárként emlegetnek. A múzeum az úgynevezett Bagolyvárban található. Nevét a ma is látható bagoly-ábrázolásról kapta – a bölcsesség jeleként.
Az épület építésének oka Franz Schubert érkezése volt, akit 1824-ben Eszterházy János Károly hívott meg másodszor, hogy lányait, Máriát és Karolinát tanítsa zongorázni. Az 1818-as első látogatásától eltérően az akkori fiatalembernek, Franz Schubertnek már nem volt helyénvaló, hogy egy fedél alatt éljen tizenéves lányokkal.
Franz Schubert 4 hónapot töltött a felső emeleti szobában. Ahol megmaradt egy emlékszoba, amely úgy néz ki, mint egy szomorú fiatal művész, aki csak egy rövid időre elvonult a közeli parkba. Levelezéseit és személyes tárgyait művészi életének emlékeként őrizték meg a mai napig.
Az épület földszintjén, az akkori konyha területén, 1842-től 1943-ig Franz Sacher dolgozott, akit Eszterházy János Károly özvegye Eszterházy de Galántha Rozina grófnő hívott meg.
Ismerősnek tűnik önnek Sacher neve? Franz Sacher fiatalon az Eszterházy-család főszakácsa volt. Fia, Eduard Sacher, Zselízen látta meg a napviágot, majd később a híres Sacher-torta feltalálója lett. Miután befejezte szolgálatát az Eszterházy családnál, vett egy szállodát Bécsben, amit – Hotel Sacher – néven nevezett el és a többi innen már történelem.
A múzeumban az újkőkortól a Római Birodalom idejéig, a második világháborúig és a közelmúltig rengeteg tárlatot csodálhat meg az ide érkező. A kiállított tárgyak között visszatekintést nyerhetünk a zselízi kultúrába, valamint jellegzetes neolitikus kerámiák gyűjteményeit is megtekinthetjük.
Eszterházy kastély
A kastély 1720-ban épült, eredetileg az Eszterházy család nyári rezidenciájaként szolgált. A barokk épület a XIX. században épült klasszicista stílusban. A kastélyt gyönyörű angolpark veszi körül, melyben patak, ritka és értékes fák, platánok, ciprusfa és egy 350 éves tölgyfa is található.
Bár a kastély újjáépítésre szorul, nem merült feledésbe és nem is elhanyagolt. Sajnos nehéz anyagi forrásokhoz jutni, de ennek ellenére a kastély így is egy lenyűgöző épület. A hely zsenialitása kézzelfogható, és egy kis képzelőerővel könnyű elképzelni, milyen csodálatos volt a maga idejében.
A kastély előtti parkban padok, majd az épület falán pavilon, illetve úgynevezett szabadtéri színpad található. A kastély ma is számos kulturális rendezvény helyszíne, melyek közül a leghíresebb a nyári Schubert Feszt, amelyen a komolyzene fiataljai mutathatják be művész tudásukat. A Schubert Feszt szervezője a történelem és a kultúra mecénása, Mr. Pavel Polka, aki készségesen elkísért minket Zselíz látogatása során.
Szent Jakab templom
Amennyiben Zselízen jár, nem hagyhatja ki a Szent Jakab templom meglátogatását. Biztosan azt gondolod, sok templomot láttál már, de én személy szerint nem tudok egyet sem, aminek ilyen lenyűgöző története lenne.
“Zselíz 1350-ben Becsei Imrének az irányítása alatt ált, aki a lévai vár kapitánya és egyben a Bars megye főispánja is volt. Középső fia, Becsei Vesszős György a magyar királynak I. Nagy Lajosnak a kedvence volt. I. Nagy Lajos király testvérének a meggyilkolásáért György 1348-ban a királlyal együtt útnak indult Dél-Olaszországba bosszút állni a királyi testőrség tagjaként. Itt György nagy vagyonra tett szert, és több gaztettet is elkövetett.
Miután visszatért a nápolyi hadjáratból, az ellopott kincset, királyi védelem alatt Budára szállítatta. Azonban a zsákmányt Zselízre szállítani már túl kockázatosnak tartotta. Ezért egy, római temetőből ellopott kőszarkofág szolgált rejtekhelyül a kincs számára.
Idővel a súlyos emlékek terhe alatt György az őszinte bűnbánat és vezeklés szükségességét érezte. Zselízen az eredeti fából készült templom helyén egy újat építtetett, közepében helyezte el a már említett szarkofágot. Emellett úgy döntött, hogy elindul egy hosszú, bűnbánó zarándoklatra, minek részeként eljutott egészen Santiago de Compostellába, Szent Jakab maradványaihoz (innen ered a templom neve). A lelke a zarándoklat után sem talált nyugalmat így elzarándokolt Írországba is, ahol egy vallási rutuálé során ereszkedett le a Szent Patrik barlangjába”.
Különböző háborús viszontagságok során a templom többször is megsemmisült, amit végül az Eszterházy család hozott rendbe. Amikor a kripta építéséhez fogtak, ekkor találták meg a szarkofágot a föld alatt, ami így másodjára is központi részévé vált a zselízi katolikus templomnak, amelynek azóta is az oltárát képezi.
Az Eszterházy család sírja
Egyetlen élet sem örök, az Eszterházy család utolsó nyughelye a mauzóleum, amelyben tizenkét sír található. Az egyes sírokat vörös márványlapok jelölik.
Az Eszterházy család 11 tagja álmodja itt örök álmát. A család tizenkettedik tagja, Eszterházy Ernestína külföldön nyugszik, ahová emigrált. Eszterházy János Károly de Galantha Galántán pihen. Mivel azonban Károly szívügye Zselíz volt, ezért a szívét a felesége Rozina mellé temették.